BLOG

Cuī Jiǔ yù wǎng nánshān mǎshàng kǒuhào yǔ bié

Jiāzhù mèngjīn hé, mén duì mèngjīn kǒu.

Hóngdòu shēng nánguó, chūnlái fā jǐ zhī?

Dú zuò yōu huáng lǐ, tánqín fù cháng xiào.

Dànrán kōng shuǐ duì xiéhuī, qū dǎo cāngmáng jiē cuìwēi.

Zuóyè xīngchén zuóyè fēng, huà lóu xī pàn guì táng dōng.

Xiè gōng zuìxiǎo piān lián nǚ, jià yǔ Qián Lóu bǎishì guāi.

èr yuè huángyīng fēi shàng lín, chūnchéng zǐ jìn xiǎo yīn yīn.

Fēng jí tiān gāo yuán xiào āi, zhǔ qīng shā bái niǎo fēi huí.

Ez a vers kivételesen nem Tang-kori, hanem a későbbi Yuan-dinasztia (lásd lenti magyarázatot) egyik költőjének verse. A HSK 5-ös vizsgafelkészítő tankönyvben találkoztam a nevével, és mivel tanárnőm olyan lelkesen mesélt róla, és az alábbi verséről, lefordítottam.