Ókori kínai időszámítás, 中国古代时间计算
A kínai időszámítás
Az ókori kínaiak, amíg a nyugati időszámítás be nem szivárgott hozzájuk, másképp mérték az időt, nem használták a klasszikus 24 órás felosztást és az arab számokat hozzá. Az éveket a császárok uralkodása szerint számították, pl. Tang-dinasztia korában, és egy-egy császár uralkodása több korszakra oszlott, amelyeket különböző jelzőkkel illettek, pl. Nagy békesség. A korszakon belül számozták az éveket.
Később - de szintén nem mostanában - kezdték el a 12 állatövi jegyről elnevezni az éveket. Egy kínai év kb. 360 napból állt. Jelenleg a Sárkány évében járunk 2024-ben, ez alapján mindenki kiszámolhatja, melyik állatövi jegyben született. Ezek sorrendben a következők:
- Patkány 鼠 Shǔ
- Bivaly 牛 niú
- Tigris 虎 hǔ
- Nyúl 兔 tù
- Sárkány 龙 lóng
- Kígyó 蛇 shé
- Ló 马 mǎ
- Kecske 羊 yáng
- Majom 猴 hóu
- Kakas 鸡 jī
- Kutya 狗 gǒu
- Disznó 猪 zhū
Ha kínaiak találkoznak egymással, az első kérdéseik között van az, hogy "melyik állatövi jegyben születtél", és örvendeznek azon, ha ugyanabban; akárcsak én és a kínai tanárnőm, mindketten a majom évében születtünk, csak 12 év eltéréssel.
A hónapok számítása is másképp zajlott/zajlik. Még most is Kína számos területén használják a kínai holdhónap alapján számláló naptárt (农历 nónglì), amely egyfajta mezőgazdasági megfigyelésen alapul. Az év 12 holdhónapra osztott, időnként egy tizenharmadik szökőhónapot is alkalmaznak. Egy hónap 29 vagy 30 napos. Úgy kell elképzelni, hogy ezek a holdhónapok nagyjából magukba foglalnak egy újholdtól-újholdig terjedő időszakot. Ez miatt a legtöbb hagyományos ünnep "mozgó ünnep" lesz, mint nálunk a húsvét. A 9. holdhónap 9. napján esedékes Idősek napja például ezért nem szeptember 9-ét jelenti, hanem az adott évben lévő 9. holdhónap 9. napját. Erről készítek egy táblázatot, amely a kínai ünnepeket is tartalmazza, amint pontosítom, felteszem ide.
A holdhónapokat további 24 évszakjelölőre osztják, ezek az alábbiak, nagyjából a mi naptárunkba illesztve:
- 立春 lìchūn (Tavasz kezdete) (Jan-Február)
- 雨水yǔshuǐ (Esővíz) (Február)
- 惊蛰jīngzhé (A rovarok ébredése) (Március)
- 春分chūnfēn (Tavaszi napéjegyenlőség) (Március)
- 清明qīngmíng (Ragyogás) (Április)
- 谷雨gǔyǔ (Gabonaeső) (Április)
- 立夏lìxià (Nyár kezdete) (Május)
- 小满xiǎomǎn (Gabonaérés) (Május)
- 芒种 mángzhòng (Tüskés termés ültetése) (Június)
- 夏至 xiàzhì (Nyári napforduló) (Június)
- 小暑xiǎoshǔ (Kis forróság) (Július)
- 大暑 dàshǔ (Nagy forróság) (Július)
- 立秋 lìqiū (Ősz kezdete) (Augusztus)
- 处暑 chùshǔ (Hőség vége) (Augusztus)
- 白露 bàilù (Fehér harmat) (Szeptember)
- 秋分 qiūfēn (Őszi napéjegyenlőség) (Szeptember)
- 寒露 hánlù (Hideg harmat) (Október)
- 霜降 shuāngjiàng (Jeges harmat) (Október)
- 立冬lìdōng (Tél kezdete) (November)
- 小雪xiǎoxuě (Kevés hó) (Nov-dec.)
- 大雪dàxuě (Nagy hó) (December)
- 冬至dōngzhì (Téli napforduló) (December)
- 小寒xiǎohán (Kis hideg) (Január)
- 大寒dàhán (Nagy hideg) (Január)
Az ókori kínaiak a napokat tizenkét részre osztották, a tizenkét állatövi jegynek megfelelően, egy-egy kínai óra 120 perces volt. Az ókori városokban szokásos éjszakai őrségváltás miatt, az éjszakai órákat ezen kívül még őrségnek is nevezték. A régi kínai órák tehát körülbelül így alakultak:
- A patkány órája 23:00-1:00 Harmadik őrség
- A bivaly órája 1:00-3:00 Negyedik őrség
- A tigris órája 3:00-5:00 Ötödik őrség
- A nyúl órája 5:00-7:00
- A sárkány órája 7:00-9:00
- A kígyó órája 9:00-11:00
- A ló órája 11:00-13:00
- A kecske órája 13:00-15:00
- A majom órája 15:00-17:00
- A kakas órája 17:00-19:00
- A kutya órája 19:00-21:00 Első őrség
- A disznó órája 21:00-23:00 Második őrség
A régi könyvekben gyakran találkozhatunk ezekkel a megnevezésekkel.
Láttam már az interneten, hogy ezt a tizenkét állatövi jegyet egy másik, tízes felosztással kombinálva egy hatvanas ciklust hoztak létre, amellyel egyszerre tudják mérni az évet, hónapot és napokat, de ezt még tanulmányoznom kell, hogy megértsem.
