Növények, 植物
Az ókori és kortárs vers és novellafordítások közepette gyakran találkozom különböző Kínában őshonos növények nevével. Mindig utánajártam, hogy a költő vagy író által említett növények hogy néznek ki, mit lehet róluk tudni, de mivel egyre gyarapodott a számuk, eldöntöttem, hogy csinálok egy oldalt a blogon, ahol részletesebb kép és leírás lesz a különböző fajokról.
Röviden kell írnom Kína időjárási viszonyairól, amely befolyásolja az ott élő növények életét is:
Kína hatalmas ország, és ugyanúgy, ahogy Európában sem tudjuk azt mondani, hogy a tél vagy a nyár ugyanolyan lenne minden országában, úgy Kína tartományainak időjárása is teljesen más. Az északi, hűvös-hideg Haerbin, vagy a Xinjiang, amely száraz és sivatagos, vagy akár a tibeti terület magashegyi fennsíkjai, teljesen más időjárást mutatnak különböző időszakokban.
Kína déli és délnyugati területeinek is egészen speciális az időjárása, azért említem ezt a területet külön, mert sok olyan növény él itt, amely számunkra ismeretlen, és ezt az éghajlatot szereti. A legdélebbi, tengerparti részeken trópusi időjárás van, ritka a fagy, viszont sok az eső. A szubtrópusi déli-délnyugati területeken, ahol magas hegyek mérsékelik a nyári meleget, alábbi tartományok tartoznak: Guangdong, Guangxi, Guizhou, Jianxi, Hainan, Yunnan, Sichuan, Fujian. Ezeken belül is számos variáció létezik. Shanghaiban például egész évben nagyon magas a páratartalom, a nyár fullasztóan forró (27-35 fok), záporokkal és tájfunokkal, az esős évszakban özönvíz szerű esőzések vannak. Télen 3-6 fok a leghidegebb. Chongqin télen-nyáron kellemes, alig van fagy, viszont nagyon ködös. Kunmingban és Chengduban is ritka a fagy, egész évben kellemes a növényzetnek az időjárás.
Ezek a különböző időjárási körülmények sokféle olyan növénynek (és állatnak) jelentenek otthont, amelyek az egész világon csak itt fordulnak elő természetes élőhelyükön.
Az interneten sokféle Kínáról készült csapadék és hőmérséklet térképet lehet találni, ahol élesen kirajzolódik a különböző területek éghajlati viszonya.
Bambusz (Phyllostachys nemzetség)
日暮倚修竹 rìmù yǐ xiū zhú (佳人 Jiārén 杜甫) Bambuszra dől szürkületbe' (Gyönyörű nő Du Fu)
Ha Kínából állatot kell felsorolni, az első valószínűleg a panda, a második pedig a tigris lesz. Ha növényt kell felsorolni, az első helyen valószínűleg a bambusz áll. Kínai történelme és fejlődése összefonódik a bambusszal. Leveléből kosarakat, egyéb háztartási eszközöket fontak, vastag, hengeres és üreges szárát felhasználták a házak építésében, berendezésében, bútorokat, szőnyegeket, függönyöket, hangszereket készítettek belőle. A szárát vékony szeletekre hasítva keletkeztek az első könyvek, amelyeket tekercsekbe tekerve tároltak. Bambusz szárából készül a kalligráfiai ecsetek szára, az evőpálcák, játékok, ékszerek, szőnyeg, stb. A bambusz rügyét mai napig fogyasztják, finom ételeket készítenek belőle. A kínai festészetben a bambusz festése alapmotívum, igazi kihívás.
Egyfajta perjeféle, Kínában körülbelül 400 faja él, elmondások szerint egy nap alatt egy métert is képes növekedni, így a leggyorsabban növekedő faj a világon. A legnagyobbak 20 méteresek is lehetnek, törzsük átmérője pedig 15 cm. Örökzöld. Ritkán virágzik, és hogy mikor és miért, arra máig nincs magyarázat.
Aki ismeri a kínai youtubereket, annak biztosan ismerősen cseng Liziqi 李子柒 neve. Ez a hölgy a videóiban gyakran mutatja be különböző felhasználását a bambusznak.
https://www.youtube.com/watch?v=LTejJnrzGPM&ab_channel=%E6%9D%8E%E5%AD%90%E6%9F%92Liziqi
Egyéb források: https://ng.24.hu/blog/balogh-boglarka-kina-blogja/2018/09/29/a-vilag-egyik-legszebb-erdeje-es-sziklaba-rejtett-kolostorai/
Lótusz (Nelumbo nucifera) 莲花 vagy 荷 Indiai lótusz
荷风送香气 Hé fēng sòng xiāngqì Lótuszvirág, szél árasztja illatát
(夏日南亭怀辛大, 孟浩然, Xiàrìnán tíng huái Xīn Dà. Mèng Hàorán, Nyáridőn a déli pavilonban Xin Da-ra gondolván)
Kínában őshonos növény, amely sekélyebb tavakban él, hatalmas, pajzs alakú levelei és rózsaszín vagy fehér virága a víz színe fölé nyúlnak, olykor teljesen beborítva azt. A virágok is nagyok, kellemes illatúak. Termése egy jellegzetes lyukacsos magházban sorakozik, makkszerű. Ezt a termést és a gyöktörzset fogyasztják. A buddhista vallás jelképe a virág.
Eperfa (Morea nemzetség)
蚕眠桑叶稀 Cán mián sāng yè xī. Selyemhernyó nő eperlevélen.
(渭川田家, 王维 Wèi Chuān Tián Jiā Wáng Wéi, Tanya a Wei-folyónál)
Ennek a Magyarországon is ismert és elterjedt fafélének fehér alfaja (Morus alba) Kínából származik (kb. 100 faja van). Azért került be hozzánk, mert egy időben el akarták terjeszteni a selyemhernyó tenyésztést hazánkban, így most is találkozni külterületi részeken eperfa-fasorokkal. Gyümölcse éretten finom édes, de gyorsan romlik.
Aki ismeri az egyre terjedő kínai youtubereket, annak biztosan ismerősen cseng Liziqi 李子柒 neve. Ez a hölgy az alábbi videóban mutatja be a selyemkészítés fáradságos munkáját. https://www.youtube.com/watch?v=OrXiXDUQia8&ab_channel=%E6%9D%8E%E5%AD%90%E6%9F%92Liziqi
Vörös pókliliom (Lycoris radiata), más néven Japán amarillisz
冥冥花正开，Míng míng huā zhèng kā, Árnyak virágai nyílnak
(长安遇冯著, 韦应物 Cháng'ān yù féngzhe, Wéi Yìngwù. Chang'anban összefutottam Feng Zhu-val)
冥冥 (míng míng): a vörös pókliliom ókori kínai elnevezése. Az elképzelés szerint olyan helyeken nőtt ez a virág, ahová az emberek lelke a haláluk után száll. Más legenda szerint elvezetik a halottakat a pokolba.
Karcsú termetű, hagymás évelő, hagymája mérgező. Természetes élőhelyén az őszi napéjegyenlőség idején virágzik. Ebben az időben a kínai és japán emberek szokása a temetőkbe kimenni az őseik sírjához, és mivel a sírra, sír köré liliomhagymákat ültetnek, az ilyentájt virágzik. A virágot a temetésen is használják. Mivel ilyen baljós a híre, nem udvarias ilyen virágból csokrot ajándékozni másnak. Viszont, mivel ilyen baljós a híre, sok ázsiai filmben, animében felbukkan, mint valamilyen halállal kapcsolatos szimbólum.
Tongfa és Taro
汉女输橦布，巴人讼芋田 Hàn nǚ shū tóng bù, bā rén sòng yùtián. A Han-nők szövik szép tongfavirág ruhájukat, Ba-ország lakói taró-földekért vitáznak.
(送梓州李使君, 王维 Sòng zǐzhōu Lǐ Shǐjūn Wáng Wéi Zizhouba küldött Li Shijun-nak(búcsúvers))
橦 tóng: Tung-olaj fa, Latin néven Vernicia fordii, Dél-Kínában őshonos, 20 m magas, lombullató fa. Kérge sima, vékony, ha megvágják, erős levet ereszt. Ma tongfaként ismert növény. A virágaiból szőttek a han nők ruhát maguknak. Ma leginkább a terméséből készült anyagot lehet néha felfedezni nagy áruházakban, pl. tungfa-olaj színű.
芋yù: Taro. Latin néven Colocasia esculenta, Kínában termő növény, rituális keretek között fogyasztották, "taro-krumpli" néven ismert. Nyersen mérgező, sok benne a keményítő. Termését ma is megfőzve használják Dél-Kínában. Levelei nagyok, ezért jól bele lehet csomagolni húsokat, abban sütni. Szerzetesek megaszalták, megszárították a levelet, és fogyasztották.
