Hogyan kezdődött? 

Nemrégiben nekiálltam kínai nyelven tanulni, amennyi szabadidőm van, ennek szentelem. Bátor próbálkozás Tang-kori versek fordításának ilyen minimális tudással nekiállni, de amint elkezdtem a nyelvtanulást, életeken-átívelő késztetést éreztem, hogy a Tang-kor verseivel foglalkozzam. A kínai nyelvben nincs rutinom, viszont az írás terén igen, hiszen gyerekkorom óta írok. A fordításhoz hozzánézem a meglévő magyar fordítást, ha van, és angol nyelvűt is, ha nincs, akkor magamra hagyatkozom. Egy 6 soros vers lefordítása általában 6 óráig tart, egy hosszabb, akár napokig is. Még tanulom a nyelvet, olvasom hozzá a különböző magyarázatokat (földrajzi, történelmi helyszíneket, eseményeket, személyeket, mitológiai vonatkozásokat, stb.), benne élek, és mély alázattal próbálom tolmácsolni, szerény eszközeimmel. Ha valahol pontatlan a fordítás, azért elnézést kérek, szívesen fogadok segítő jellegű kommenteket. A versek A "Tang Poetry In Paintings" (画说唐诗) című könyv alapján követik egymást, semmilyen más szabályhoz nem kötődnek. 

Az első lépéseim a kínai kultúra és nyelv felé

Egészen 2021 végéig szinte semmilyen kapcsolatom nem volt a kínai kultúrával, mint egy átlagos magyar értelmiséginek. Olvastam néhány könyvet a régmúltban, pl. Lao-ce Tao Te King-jét (老子 - 道德经 Lǎozi - dàodé jīng) Weöres Sándor fordításában, Kínai és japán költők verseit Kosztolányi fordításában, aztán Lulu Wongtól a Tavirózsa színpadot, a kínai jóskönyvet forgattam nehéz helyzeteimben, és körülbelül ennyi volt a kínai abból a többszáz könyvből, amit valaha olvastam. Egyáltalán nem ismertem a nyelvet, az írásjegyekből egyetlenegyet sem ismertem sehonnan. Soha nem is gondoltam, hogy ez engem valahogy is megérint. 

Mi történt? 

2021 őszén a kezembe akadt egy kínai szerző által írt regény, Mò Xiāng Tóng Xiu "módào zǔshī"-ja  (墨香铜臭《魔道祖师》), magyar fordításban a Démoni kultiváció nagymesterei címet kapta. A történet tele volt kínai nevekkel, amelyeken nehezen verekedtem át magam, de ahogy lassan, a 4-5 kötet alatt kibontakozott, az teljesen magával ragadott. Olyan szinten ragadott meg, hogy úgy érzem, ha csak ez lenne az egyetlen könyv innentől az életemben, akkor is jól ellennék. Én is akartam hasonló írói magasságokat megélni, és én is akartam ismerni ezt a nyelvet, ezt a kultúrát. 

Azóta minden nap, amikor csak tehetem próbálom a kínai írásjegyeket megtanulni, memorizálni, kínai szövegeket hallgatni, kínai kultúráról tanulni. Vágyom a kínai hegyek közé, ahol felhők születnek a talpam alatt. 

2024 kezdődött, a Sárkány éve. Azóta kiderült a számomra, hogy a Démoni kultiváció nagymesterei és még több kínai regény, amelyet szeretek, Wuxia jellegű regény. 

A 江湖 (Jiānghú), szó szerinti fordításban folyók-tavak, viszont van egy másik, metaforikus értelmezése is. 江湖 (Jiānghú) másik jelentése ie.1000-isz.280 időszakban alakult ki. Olyan "környezetet", területet jelent, ahol sok a törvényen kívüli ember: száműzöttek, viszálykodó harcművészek és klánjaik, bűnözők, kitaszított politikusok, írók, stb. Titkos alvilág, mitikus világ, ahol a fantasztikus történetek történnek meg, alternatív univerzum. Ebből a világból táplálkozik ma is nagyon sok film, filmsorozat, tévédrámajáték (电视剧). Ez a Wuxia világ （武侠), amely a küzdősportok összefoglaló neve is, de egykor a törvényen kívüli, hős harcművészek világa. Ebben a világban zajlik pl. a Legend of Condor Heroes, vagy Condor-trilógia, amely a mongol-kínai harcokról szól. Még nem olvastam, de mindenképp el szeretném olvasni, vagy megtekinteni. De a Démoni kultiváció mesterei és az Égi hivatalnok áldása is ebben az "alternatív világban" játszódik. Valamilyen szinten a Nyugati utazásnak is a Wuxia adja a varázsát, ahol a regényben szereplő négy alak különböző tájakon átkelve mindenféle szörnyeket, démonokat, szellemeket győz le (harcművészettel, mágiával, spirituális erővel, stb.), próbák elé vannak állítva, tanulnak, fejlődnek, a végén pedig elérik jutalmukat.