Yu Xiuhua, Elegendő; 足够, 余秀华

足够

余秀华 (1976-)

要一个黄昏，满是风。和正在落下的夕阳

如果麦子刚好熟了，炊烟恰恰升起

那只白鸟贴着水面飞过，栖息于一棵芦苇

而芦苇正好准备了一首曲子

从一棵树里出来，我们必将回到一棵树

一路遥长，我们收拾了雨水，果木，以及它们内心

的火焰

而远方的船正在靠岸

我一下子就点燃了炉火，柴禾弥漫清香

远方的钟声隐约传来

那些温暖过我的手势正一一向我靠拢

仿佛莲花回到枝头

如此

足够我爱这已破碎，泥泞的人间

Zúgòu

Yú Xiùhuá (1976-)

Yào yīgè huánghūn, mǎn shì fēng. Hé zhèngzài luòxià de xīyáng

rúguǒ màizǐ gānghǎo shúle, chuīyān qiàqià shēng qǐ

nà zhǐ bái niǎo tiēzhe shuǐmiàn fēiguò, qīxī yú yī kē lúwěi

ér lúwěi zhènghǎo zhǔnbèile yī shǒu qǔzǐ

cóng yī kē shù lǐ chūlái, wǒmen bì jiāng huí dào yī kē shù

yīlù yáo zhǎng, wǒmen shōushíle yǔshuǐ, guǒmù, yǐjí tāmen nèixīn

de huǒyàn

ér yuǎnfāng de chuán zhèngzài kào àn

wǒ yīxià zǐ jiù diǎnránle lú huǒ, chái hé mímàn qīngxiāng

yuǎnfāng de zhōng shēng yǐnyuē chuán lái

nàxiē wēnnuǎnguò wǒ de shǒushì zhèng yīyī xiàng wǒ kàolǒng

fǎngfú liánhuā huí dào zhī tóu

rúcǐ

zúgòu wǒ ài zhè yǐ pòsuì, nínìng de rénjiān

Elegendő

Yu Xihua (1976-)

Egy alkony kell, tele széllel. És az épp lenyugvó Nap

Ha a búza jól beérett, s a kéményből a füst felcsap

Fehér madár suhan a víz felett, és megpihen a nádon

és neki egy dallam íródik a nádszálon

Egy fából érkeztünk és végül a fába visszatérünk

A hosszú úton esőt, gyümölcsfában szunnyadó

lángot gyűjtünk

Miközben épp partot ér egy távoli csónak

Fürgén begyújtok, és a rőzse illata árad

Távoli halk harangszó támad

Múltbeli mozdulat, mely egykor átmelegített, mintha újra mind felém közeledne

Mintha a lótuszvirág térne vissza ága hegyére

És ez így

elegendő nekem, hogy szeressem ezt a törött, mocskos életet

Yu Xihua 1976-ban született, mozgássérült parasztasszonyként élt egy közép-kínai faluban. Nyers, szenvedélyes és tabudöntögető szerelmes verseivel szinte egyik napról a másikra vált népszerű kínai költővé.

A költőnő születésekor oxigénhiány lépett fel, emiatt beszéde nehezen érthető, járása bizonytalan, kezét pedig csak nehezen mozgatja. 19 évesen a szülei hozzáadták egy nála 12 évvel idősebb vándormunkáshoz, ahol megélte a teljes szeretetlenséget. A férje nem értette a költészetét, gúnyolódott rajta, gyakran magára hagyta a falu széli tanyán, ahol elszigetelten csirkét nevelt és a földeken dolgozott. 2014 végén egyik verse felkerült a WeChat-re, és pillanatok alatt többmilliós nézettséget ért el. A kínai olvasókat lenyűgözte, hogy egy vidéki, mozgássérült nő ennyire nyíltan és tabuk nélkül ír a testi vágyakról, a magányról és a szerelemről. Első kötete harminc éve a legnagyobb példányszámban eladott verseskötet lett Kínában. A jogdíjakból első volt, hogy kifizette a férjét és elvált tőle. 

A verset tanárnőm küldte át nekem, hogy egy kis vigaszt nyújtson egy nehéz időszakban. 

A magyarázat forrása : https://baike.baidu.com/item/%E4%BD%99%E7%A7%80%E5%8D%8E/16604679?fromModule=lemma_inlink