11, Xi Shi dala, Wang Wei, 西施咏, 王维

西施咏
王维 (699-761)
艳色天下重,西施宁久微。
朝为越溪女,暮作吴宫妃。
贱日岂殊众,贵来方悟稀。
邀人傅香粉,不自著罗衣。
君宠益娇态,君怜无是非。
当时浣纱伴,莫得同车归。
持谢邻家子,效颦安可。
Xīshī yǒng
Wáng Wéi
Yàn sè tiānxià zhòng, xīshī níng jiǔ wēi.
Cháo wei yuè xī nǚ, mù zuò wú gōng fēi.
Jiàn rì qǐ shū zhòng, guì lái fāng wù xī
Yāo rén fù xiāng fěn, bù zìzhe luō yī
Jūn chǒng yì jiāo tài, jūn lián wú shìfēi.
Dāngshí huàn shā bàn, mò dé tóng chē guī.
Chí xièlínjiā zi, xiàopín ān kě xī.
Xi Shi dala
Wang Wei (699-761)
Nehéz dolog szépnek lenni a Földön, És Xi Shi éveken át csendesen élt.
Hajnalban Yue-ban: lány a pataknál, Estére Wu-ban palotában henyélt.
Szegény napjain különleges-e ő? Gazdag lett, felfogja tán milyen ritka?
Szolgákat hívat illatos púderrel, Köntösét többé nem veszi fel maga.
Ura kényezteti, bája hasznot nyújt, Ura sajnálgatja, s nem veszekednek.
Akkoriban selymet mosó társnői, Nem ez kell nekik is, ahogy kocsin jő?
Egy jó tanács minden szomszéd kislánynak: Nem érdemes az utánzásra e nő.
Meghallgatható:
https://www.youtube.com/watch?v=8qfoELThaGc&ab_channel=qingshengzhang
Wang Wei isz.742-756 között írta ezt a verset, amely időszak már a Tang-kor hanyatlásának kezdete. Ismert szituáció, hogy a hatalmat gőgös, tehetségtelen kegyencek, elkényeztett ficsúrok, korrupt politikusok vették át, miközben azok a zsenik és tudósok, akik harminc évig tanultak, szegénységben és mellőzöttségben éltek. A költő dühös volt erre a rendszerre, ezért Xi Shi ókori történetéhez nyúlt vissza, ahol a tehetség nem ért semmit, csak a vakszerencse és a hízelgés.
Xi Shi szegény mosónő volt. Egy nap a pataknál mosott a többiekkel, amikor arra ment a király, meglátta és megkívánta, feleségévé tette. Szegényként senki sem látta Xi Shiben a különlegest, ám amikor meggazdagodott, mindenki rácsodálkozott, milyen rendkívüli. Miután pozíciót kapott, még gőgösebb lett, és kegyencei bármilyen bűnt elkövethettek, nem vonták őket felelősségre. A végén arra figyelmeztet mindenkit, hogy ne lépjen ilyen útra. A vers nem a női csábítás veszélyeiről szól, hanem egy politikai szatíra a gőgről, a hirtelen jött gazdagságról.
(A magyarázat forrása a https://baike.baidu.com/ oldalról származik).
A vers korábbi változata Kosztolányi Dezső fordításában:
A császár szeretője
Vang Vej
Egy ország tiszteli a szép Si-si-t,
ne kérdezd hát, hogy ő mért nincs is itt?
Reggel ruhát mosott - a vízbe lába -
s estére dáma lett, főrangú dáma.
Tegnap szegényen vergődött alant,
ma őt dicséri-hirdeti a lant.
Nem festi többé már maga a száját,
udvarhölgy adja föl selyemruháját,
mert megszerette mosolyát a Császár
s boldog, mihelyt a pillantása rászáll.
A hintaját is messze látja most a
sok lány, ki a ruhákat véle mosta.
Utanozgatja is őt mindegyik nő,
de egy se tud ugy fintorogni, mint ő.
Forrás: Kínai és japán költők, Sziget Könyvkiadó, Budapest, 1999. 34. old.
