34, Régimódian, Li Qi, 古意, 李颀

2023.05.03

古意

李颀 (690-751)

男儿事长征,少小幽燕客。

赌胜马蹄下,由来轻七尺。

杀人莫敢前,须如猬毛磔。

黄云陇底白云飞,未得报恩不得归。

辽东小妇年十五,惯弹琵琶解歌舞。

今为羌笛出塞声,使我三军泪如雨。


Gǔ yì  

Lǐ Qí

Nán'ér shì chángzhēng, shǎo xiǎo yōuyàn kè.

Dǔ shèng mǎtí xià, yóulái qīng qī chǐ.

Shārén mò gǎn qián, xū rú wèi máo zhé.

Huáng yún Lǒng dǐ báiyún fēi, wèi dé bào'ēn bùdé guī.

Liáodōng xiǎo fù nián shíwǔ, guàn dàn pípá jiě gēwǔ.

Jīn wéi qiāngdí chūsāi shēng, shǐ wǒ sānjūn lèi rú yǔ.


Régimódian

Li Qi (690-751)

Kitartóan menetelnek a katonák; 

Bár fiatalok, régóta védik Youyan-t.

Fogadásból a paták alá vetődnek; 

Még könnyedén veszik hét lábnyi testüket.

Ha az ellenség lépni fél, embert ölnek akár; 

Arcukon, mint sün tüskéje, olyan a szakáll.

Longnál porfelhő, fent fehér felhő száll; 

Haza nem térnek, míg csata vesztésre áll.

Liaodongi lányka, tizenötéves éppen; 

Pípán játszik, énekel és táncol ő szépen.

Mikor az erődben a Qiang-fuvolát zengeti; 

Seregüket sírásra -mint az eső-  készteti.


1,幽燕 (yōuyàn): You és Yan régió, helységnév, mai Hebei és Laoning területén. Lovagi stílus uralkodott itt, az ókor óta erről a vidékről származnak a legkeményebb harcosok és lovasok. 

2, 陇 (lǒng): Hegység neve.

3, 辽东 (Liáodōng): helység neve, a birodalom távoli, északkeleti csücske. 

4, 琵琶 (pípá): lant típusú hangszer (lásd részletesebben a hangszerek topikban)

5, 羌笛 (qiāngdí): egyetlen nádszálból készült fúvós hangszer (lásd részletesebben a hangszerek topikban)

6, 羌 (qiāng): etnikai kisebbség volt ősi Északnyugat Kínában.

Meghallgatható:

https://www.youtube.com/watch?v=LccRy97W2r8&ab_channel=qingshengzhang

A vers egy északi határmenti katonai táborban játszódik, távol a civilizációtól, ahol állandóan fúj a szél és esik a hó. A katonák kemények és vadak, zabolázatlanok, nem félnek a haláltól, sűrű szakállúak, addig nem térnek haza, míg nem győznek, és érzelmileg sivárak. De akkor jön egy 15 éves lányka, aki tud pipán játszani és táncolni, de ezeknek a katonáknak qiangdin játszik, méghozzá a 出塞 chūsāi - Kivonulás a határon túlra című dallamot, a katonák addigi keménysége megtörik, és sírni kezdenek. Előtör belőlük a honvágy, az otthon maradt feleségek, és a halálfélelem. 

Li Qi 725-ben letette az állami vizsgát, viszont nem kapott magas pozíciót, így remetének vonult. Fiatal korában viszont bejárta a birodalmat, és jó barátja volt Wang Changlingnek (határmenti költőnek). Saját maga nem volt a határon soha, csak hallomásból ismerte. 

(A magyarázat forrása a https://baike.baidu.com/ oldalról származik).  

古意, 李颀
古意, 李颀

A vers korábbi változata Kosztolányi Dezső fordításában: 

Régi nóta

Li Csi

Volt egyszer egy legény, elment háborúba, 

verekedett Jen-be, verekedett Ju-ba,

hétöles testével ellenét tiporta, 

lova patájával rugdalta a porba.

Karakán vitéz volt, kötekedő, büszke,

bajusza úgy borzadt, mint sündisznó tüske.

Szállt a fehér felhő, fekete is vele. 

De ki térhet haza, ha nincs ki ideje?

Tizenöt éves lány Liao-ba várta,

dalolgatott, táncolt, pörgött a gitárja. 

Gitárja ma is zöng régi szerelemrül,

katona ha hallja, a könnye kiperdül. 

Forrás: Kínai és japán költők, Sziget Könyvkiadó, Budapest, 1999. 50.old.

Share