宫中词

朱庆馀 (?-?)

寂寂花时闭院门，

美人相并立琼轩。

含情欲说宫中事，

鹦鹉前头不敢言。

Gōng zhōng cí

Zhū Qìngyú (?-?)

Jí jí huā shí bì yuàn mén,

měirén xiāng bìnglì qióng xuān.

Hán qíngyù shuō gōng zhōng shì,

yīngwǔ qiántou bù gǎn yán.

Palotabeli szavak

Zhu Qingyu (?-?)

Csendes virágzás, az udvar kapui zártak;

Díszes folyosón lányok, egymás mellett állnak.

Hogy dolgaikat megvitassák: epekednek;

De a papagáj előtt beszélni sem mernek.

Zhu Qingyu a kései Tang-kor egyik legtehetségsebb írója volt, valószínűleg a 820/830-as évek körül születhetett Chang'anban. 826-ban császári vizsgát tett. Híres volt arról, hogy rendkívül finom képekben tudta kifejezni az emberi lélek legrejtettebb rezdüléseit. Hivatalnokként mélyen megérintette a palotarendszer kegyetlensége. Bár a vers egy szép palotakertben játszódik, de a történelmi valóság, ami ihlette, az az volt, hogy a palota minden szegletét kémek figyelték, az eunuchok és belső intrikusok parancsára. Egyetlen rossz mondat, egy elszólás a császárról vagy a politikáról, nemcsak a palotahölgy, hanem az egész családja kivégzését vonhatta maga után. A nők nem csak a magánytól szenvedtek, hanem még attól is, hogy megszólaljanak, teljes szellemi és érzelmi elszigeteltségben éltek. 

A papagáj szimbolikája, hogy képes utánozni az emberi beszédet, ha a lányok egymás közt pletykálnak, a madár megjegyezheti a szavakat, később visszamondhatja, akaratlanul is egy veszélyes kém. Másrészt a papagáj is egy egzotikus rab, akit kalitkába zártak. 

A költő rávilágított, hogy a palota pompája mögött valójában egy élő temető van, ahol még bizalmas beszélgetést sem lehet folytatni, és még a közös bánatban sem osztozhatnak az ott élők. 

(A magyarázat forrása a https://baike.baidu.com/ oldalról származik) 

Meghallgatható:

https://www.youtube.com/watch?v=PLIYMwi4dhk&ab_channel=qingshengzhang