小雪

李咸用

散漫阴风里，天涯不可收。

压松犹未得，扑石暂能留。

阁静萦吟思，途长拂旅愁。

崆峒山北面，早想玉成丘。

Xiǎoxuě

Lǐ Xiányòng

Sànmàn yīnfēng lǐ, tiānyá bùkě shōu.

Yā sōng yóu wèi dé, pū shí zàn néng liú.

Gé jìng yíng yín sī, tú zhǎng fú lǚchóu.

Kōng dòng shānběi miàn, zǎo xiǎng yùchéng qiū.

Kis-hó hava

Li Xianyong

Kavargó hópelyhek sötét szélben; Megállíthatatlanok az égen.

A fenyőket még nem nyomják agyon; De a sziklákon már friss hó vagyon.

Csendes pavilonban gondolkodom; Vándorút bánatát mind lerázom.

Kongtong északi hegyére mennék! Hogy jádetiszta dombbá változzék!

Meghallgatható:

https://www.youtube.com/watch?v=mdMLyRpb-G8&ab_channel=%E6%99%AE%E6%9D%B0%E6%99%BA%E9%80%A0

A költő a 9. század második felében élt, és ez a verse nem csupán a téli időjárásról szól, hanem a Tang-dinasztia végnapjainak szorongató, reményveztett hangulatát süríti magába. Sajnos bár rendkívül művelt volt, élete során megbukott a császári vizsgákon, és csak jelentéktelen jogi írnoki pozíciót kapott vidéken. Látva az ország pusztulását, saját kudarcát, visszavonult a híres Lu 庐山 hegyre remetének. Verseiben általában az elpazarolt tehetségről, a háborús menekültek fájdalmáról ír. 

Kongtong-hegy 崆峒山: Gansu tartományban fekvő, egykor mitikus hegy, a taoizmus egyik szent helye. Maga a Sárga császár is járt itt, hogy megtanulja a halhatatlanság titkát. A költő a vers megírásakor a Lu-hegyen van, 1200 kilométerre tőle. 

(A magyarázat forrása a https://baike.baidu.com/ oldalról származik).  

A Kongtong-hegy (崆峒山) a kínai mitológiában a világ közepe, a tisztaság és az égi törvények (a Tao) földi lakhelye. Ha a hó beborítja és jáde-halommá változtatja a Kongtong-hegyet, az a kínai gondolkodásban azt jelenti, hogy a kozmikus rend és a teljes spirituális világ megtisztul. (chat gpt magyarázata az utolsó sorra)