39, Jinling borozójában hagyott búcsúvers, Li Bai, 金陵酒肆留别, 李白
金陵酒肆留别
李白 (701-762)
风吹柳花满店香，吴姬*压酒劝客尝。
金陵子弟来相送，欲行不行各尽觞。
请君试问东流水，别意与之谁短长？
Jīnlíng jiǔsì liúbié
Lǐ Bái (701-762)
Fēng chuī liǔ huā mǎn diàn xiāng, wú jī yā jiǔ quàn kè cháng.
Jīnlíng zǐdì lái xiāng sòng, yù xíng bù háng gè jìn shāng.
Qǐng jūn shìwèn dōng liúshuǐ, bié yì yǔ zhī shéi duǎn cháng?
Jinling borozójában hagyott búcsúvers
Li Bai (701-762)
Szél fújja tele fűzbarka illatával az üzletet;
Déli-lányka friss borral kóstoltatja a vendégeket.
Jinling ifjai eljönnek, hogy együtt kikísérjenek;
Ki menni vágyik, és ki nem, mind serleget ürítenek.
Kérdezzétek meg a kelet felé futó folyóvizet;
Válásunk bánata hozzá képest hosszabb, vagy rövidebb.
金陵 (Jīnlíng): Mai Nanjing (南京) város egykori neve Jiangsu-tartományban (江苏省).
吴姬 (wú jī): akkoriban Dél-Kínát Wu-nak (吴) nevezték. A 姬 jī jelentése fiatal lány.
东流水(dōng liúshuǐ): keleten futó, vagy keletre futó folyó, magyarázatok szerint a Jangze-folyóra (江河) utalt a költő.
Meghallgatható: https://www.youtube.com/watch?v=zckhJwvm6D8&ab_channel=qingshengzhang
Ezt a verset Li Bai 25 éves kora körül, 726 tavaszán írta, amikor ereje teljében lévő, ambiciózus, szinte még ismeretlen ifjú volt. Elindult otthonról, hogy beutazza a birodalmat, kapcsolatokat és barátokat szerezzen, hírnevet építsen. Jinlingbe vetődött utazása során, ami akkor is egy pezsgő kulturális, történelmi és éjszakai élet központja volt. Li Bai hónapokat töltött itt, helyi költőkkel, arisztokratákkal, írástudókkal mulatott. Innen ment tovább Yangzhouba. Ez a vers az indulása előtti utolsó búcsúestet örökíti meg, ahol az ivócimborákkal, költőtársakkal együtt zajlik az iszogatás. A költő, mint a fűzfapehely, tovább sodródik, de előtte a barátai még ott tartják, újra és újra töltenek egy pohárral, elnyújtva a búcsút. Az utolsó sor Kínában nagyon gyakran idézett sor, amely leírja az elválás fájdalmát, ami még a Yangze folyamánál is hosszabb és végtelenebb.
A vers korábbi változata Garai Gábor fordításában:
Búcsú a Csin-Ling-i kocsmában
Li Taj-Po
Szél fú, fűzfaillat ömlik a kocsmába,
Vigadóknak a bort szép leány kínálja.
Csin-ling-i barátok búcsúzni betértek,
elmenők, maradók isznak egyre-másra.
Mi hosszabb - ki tudja! - Napkelet folyója
vagy a távollevők hazavágyódása?
Forrás: Klasszikus kínai költők, Második kötet, A VII.századtól a XIX.század végéig, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1967. 85.old.