"Gyönyörűek" kirándulnak

Du Fu (712-770)

Március harmadikán friss az idő; Chang'an folyópartján sok gyönyörű nő.

Arcuk magasztos, méltóságteljesek; Izmaik arányosak, igényesek.

Hímzett ruhán összhangban a tavasszal; Arany pávát varrtak ezüst egyszarvúval.

Fejükön mit viselnek? Halántékról lógó smaragdlevelet.

És mit látni hátukon? Gyöngydíszes szoknya karcsú derekukon.

Felhőfüggöny borsszobájából jöttek; S adták Guo és Qin urának őket.

Lila tevesültet zöld üstben hoznak; Kristálytányérra fehér halat raknak.

Orrszarvú evőpálca áll régóta; Cifra kés hiába metél vékonyra.

Eunuchok lovukkal verik a port; Szakácsok mind tálalnak nyolc kincset, bort.

Szellemet borzoló dob s fuvolaszó; Vendégsereg vár: akad-e pozíció.

Később lovas jő, ő nem vár semmiképp; Lováról a hímzett szőnyegre lép.

Nyárfavirágtól az utca fehérlik; Kék madár csőrében kendő vöröslik.

Befolyása nagy, megégeti kezed; Ne menj közel a miniszter dühéhez!

A vers Tang Xuanzong császár utolsó időszakában azokat a végnapokat jeleníti meg, amikor a Yang-testvérek (Yang Guozhong nevű férfi és lánytestvérei, lásd.lejjebb részletesen) egy tavaszi napon a folyópartra kirándulnak szolgáikkal, zenészeikkel, elképesztő luxusban. Leírja az uralkodó réteg gazdag ruházatát, étkezését, kicsapongásait (állítólag Yang Guozhong egyik lánytestvérével rendszeresen szerelmeskedett), arrogáns viselkedését. A lányok el vannak kényeztetve, torkig vannak finomságokkal, a legdrágább falatokhoz sem nyúlnak, az orrszarvú evőpálcát meg sem mozdítják. A császári konyha legfrisebb nyolc kincsét szállítják nekik az eunuchok, de az sem kell nekik. Ekkor érkezik meg a nők fivére, Yang Guozhong, aki a birodalom miniszterelnöke (főkancellárja) volt. Elképesztő büszkeséggel, lassan, hatalmát fitogtatva lovagol be a vendégsereg elé, majd belép a folyóparton felállított selyemből készült luxussátorba. Ezzel Du Fu arra a pletykára utal, amely szerint Guo űrnőjének saját testvérével volt szerelmi viszonya, és azért sietett Yang Guozhong a sátorba, hogy húgával legyen. 

Az utolsó előtti sorban, "Nyárfavirágtól az utca fehérlik; Kék madár csőrében a kendő vöröslik", ezt elég nehéz magyarra fordítani. A Yang írásjegy, ami a Yang család vezetékneve, ugyanaz, mint a nyárfa/fűzfa írásjegye. Utalás egy régi ókori történetre is, ahol egy ugyanilyen nevű hölgy lépett bűnös viszonyra egy hadvezérrel - ezzel a költő, burkoltan utal a bűnös testvéri viszonyra. A kék madár pedig a titkos szerelmi viszony hírnöke, a vörös kendő pedig szerelmi zálog, vagy titkos légyottra hívó jel, vagy titkos politikai intrika. Yang Guozhong megérkezésekor, egy szolga éppen a neki küldött vörös kendővel a kezében lép ki a sátorból. A miniszter azért lesz dühös, mert fél, hogy lelepleződik a szerelmi viszonya testvérével, vagy hogy kiderül róla valami megvesztegetési vagy hasonló probléma. 

Yang Guozhong ahelyett, hogy az északi határon gyülekező lázadó seregekkel törődött volna, azzal volt elfoglalva, hogy elhitesse a császárral, hogy minden rendben van az országban. Állítólag halálosan félt An Lushantól, így a császárt állandóan hergelte ellene, és szándékosan olyan csapdát állított a hadvezérnek, amivel végül belekergette őt a lázadásba. Yang azt hitte, győztesként jön ki ebből, de An Lushan első célja éppen az volt, hogy Yang Guozhongot elpusztítsa. Végül Yang Guozhongot saját katonái verték agyon, húgát, Yang Guifeit pedig felakasztották.

云幕椒房亲(yún mù jiāo fáng qīn) Felhőfüggöny borsszobája: A Felhőfüggöny a palota felhő alakú függönyére céloz. Borsszoba: királynő hálószobáját hívták így a Han-dinasztiában, amely falát borssal és sárral kenték ki, későbbi generációk így beszéltek róla "borsszoba". Ez a sor arról szól, hogy az uralkodó osztály hölgyei, ágyasai, rokonai vannak jelen.

天宝 (tianbao) 742-758: Tang Xuanzong császár uralkodási ideje.

虢与秦 (guó yǔ qín): Tang Xuanzong császár ágyasa egy Yang (杨)-lány, Yang Guifei (aki miatt a császár még az uralkodásról is megfeledkezett). Később a nővéreit (748-ban) odaadta különböző uralkodóknak. Az első nővére a koreai uralkodóé lett, a 3. nővére Guo, a 8. nővére Qin tartományok uralkodójának feleségei lettek. Ezek az "üzletek" nagyon kedveztek a lányoknak, és a lányok testvérének, Yang Guozhongnak (杨国忠) is, aki befolyásos politikus volt.Ők nem áldozatok voltak, akik birodalmak élére kerültek, hanem pökhendi és végtelenül gazdag asszonyok, akik két kézzel szórták a pénzt. 

鞍马 (ānmǎ): 杨国忠 Yang Guozhong nevű politikusra utal, aki kb. 700-756-ig élt. 

 Kínában 755-763-ig zajlott az An Lushen felkelés (An-Shi-lázadás). An Lushen a Tang katonai rendszer tábornoka volt, ő vezette, majd miután a saját fia megölte, Shi Simeng folytatta. A forradalom leverése után a Tang-dinasztia megroggyant, politikai zűrzavar volt az országban, területeket vesztett Kína. Du Fu a lázadáskor (756-57) Chang'anban élt, ezért versei elsődleges információ források a korszak hatalmas megrázkódtatásáról.

Meghallgatható: https://www.youtube.com/watch?v=K_Vm5WHq22A&ab_channel=qingshengzhang

(A magyarázat forrása a https://baike.baidu.com/ oldalról származik). 

A vers korábbi változatát Illyés Gyula fordította: 

Dal a szépségekről

Tu Fu

A harmadik hó harmadik napján friss az idő,

Csang-an-ban a vízparton sok a gyönyörű nő. 

Mind gőgös, tiszta, úri, távolba révedő, 

Csontjuk, húsuk arányos, erük szép kékelő. 

Brokát-fátyol ruhájuk a napra visszalő;

hímzéséből egyszarvú s páva tűnik elő. 

Mi van fejükön? 

Jégmadártollas hajdíszt hordoz a büszke fő. 

És hátukon mi van? 

Testük a gyöngyös övben, mint karcsu rózsatő. 

A császár sógornői fölött sátor-tető;

büszkék a császár-adta címükre, érthető. 

Kapnak teve-púpot, mely bíborvörösre fő

s kristálytálon halfélét, fehéret, mint a kő. 

Evőpálcát se mozdít a sok torkiglevő, 

hiába szeletelt a sok kés, a csendülő. 

Bakján herélttel, gyorsan kocsi kocsira jő, 

küldi nyolc ínyencségét a császári sütő. 

A dob- s fuvolahangtól megrezdül a velő. 

Vendég és kisérő itt mind-mind előkelő,

de legdelibb, leghetykébb az épp most érkező. 

Nyeregből szállva tör be s lépdel a süppedő

vánkoson, míg hull a fűzvirág-eső

s kék madarak kerengenek, csőrükben piros keszkenő. 

Csínján vele! Övé a hatalom és erő. 

Megéget, ha hozzáérsz! A fő miniszter ő! 

Forrás: Klasszikus kínai költők, Második kötet, A VII.századtól a XIX.század végéig, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1967. 144.old.