夜归鹿门山歌

孟浩然 （689-740）

山寺钟鸣昼已昏，渔梁渡头争渡喧。

人随沙岸向江村，余亦乘舟归鹿门。

鹿门月照开烟树，忽到庞公栖隐处。

岩扉松径长寂寥，惟有幽人自来去。

Yè guī lù mén shāngē

Mèng Hàorán

 Shānsì zhōngmíng zhòu yǐ hūn, yú liáng dùtóu zhēng dù xuān. 

Rén suí shā àn xiàngjiāngcūn, yú yì chéng zhōu guī lù mén.

Lù mén yuè zhào kāi yān shù, hū dào páng gōng qī yǐn chù.

Yán fēi sōng jìng zhǎng jìliáo, wéiyǒu yōu rén zì lái qù.

Éji visszatérés a Lumen-hegyre

Meng Haoran (689-740)

Hegyi templomban harang szól, alkonyodik; 

A komp-átkelő zajos Yuliang-felé.

Jiang-folyó homokpartján végig emberek; 

Én is csónakkal Lumenbe megérkezek.

Holdfényben feltűnnek a ködbe burkolt fák; 

Épp, mikor Pang Gong rejtekhelyéhez érek.

Sziklakapu fenyő-ösvényén a csöndben; 

Csak egyedül jön-megy a magányos lélek.

鹿门山 (lù mén shān): Hegység neve Xiangyang (襄阳) mellett Hubei tartományban (湖北省)

渔梁 (yú liáng): Sziget neve, a Xiangyang (襄阳) városát kettészelő HanJiang (汉江) folyón Hubei tartományban (湖北省).

庞公: (Páng Gōng): A Keleti-Han dinasztia idején élt férfi. Xiangyangban (襄阳) lakott (ahol Meng Haoran) és visszavonultan (Hubei tartományban 湖北省) élt. A Hanjiang-folyón (汉江) volt egy sziget Yuliang (渔梁), ahol a feleségével és gyerekeivel földet műveltek, békésen éltek, voltak jó barátaik. Soha nem léptek be a város területére. A kormányzó többször hívta a városba tisztségviselőnek, de nem fogadta el a megbízást. A feleségével egyszer gyógyfüvet ment szedni a hegyekbe, de soha nem tértek vissza. (Egy helyen azt olvastam, hogy miután a kormányzónak engedve mégis elfogadta a tisztséget). Ez után találgatták, vajon meghaltak a hegyekben, vagy ott élnek remeteként?

Meghallgatható: https://www.youtube.com/watch?v=-H7rYGuNSCc&ab_channel=qingshengzhang