饯别王十一南游

刘长卿 (726-786)

望君烟水阔，挥手泪沾巾。

飞鸟没何处，青山空向人。

长江一帆远，落日五湖春。

谁见汀洲上，相思愁白蘋。

Jiànbié wáng shíyī nán yóu

Liú Zhǎngqīng (726-786) 

Wàng jūn yān shuǐ kuò, huīshǒu lèi zhān jīn.

Fēiniǎo méi hé chù, qīngshān kōng xiàng rén.

Chángjiāng yī fān yuǎn, luòrì wǔ hú chūn.

Shéi jiàn tīng zhōu shàng, xiāngsī chóu bái píng.

Búcsú 11.Wangtól, aki délre utazik

Liu Zhangqing (726-786)

Nézem a felhőkbe vesző végtelen vizet; Könnyáztatta kendőmmel integetek neked.

Repülő madár vagy, ki nem tudja merre jár; A zöld hegy körülöttem nélküled üres már.

A hosszú folyón csónakod a távolba vész; Napnyugtára már az Öt-tó vidékére érsz.

És engem ki lát itt a zátonyon a vízben? Bánattal szívemben a békatutajt nézem.

Liu Zhangqing a közép Tang-kor egyik legjelentősebb lírikusa volt, akit kortársai rendkívül tiszteltek az ötszótagos verseinek zsenialitásáért. Ő volt a "Gondolatok ötszótagos mestere" 五言长城. 

Élete tele volt politikai törésekkel, mert megalkuvást nem tűrt, és felettesei többször hamis vádakkal bebörtönözték és száműzték. Ez a vers is egy ilyen száműzetés alatt íródott, isz. 758 és 770 közt, valószínűleg a Jangce-folyó mentén, a mai Jiangsu vagy Anhui tartományban. 11. Wangról nem tudunk sokat, csak hogy nem volt hivatala, szabadon utazgatott. De valójában egy nap alatt nem ért volna el az Öt-tóig, mint ahogy a versben írva van, hanem több nap kellett hozzá. 

五胡(wǔ hú) Öt-tó: a mai 太胡 (Taihu), Kelet-Kína jelentős tava a Jangze torkolatvidékén, a mai Jiangsu (江苏) tartományban.

白蘋 (bái píng): Hydrocharis dubia, békatutaj. Vízen lebegő, apró levelű, fehér virágú növény.

Az utolsó két sorban egy Liang-dinasztiabeli (梁朝 502-557) költő，Liu Yun (柳恽 465-517) versének egy sorát használja fel, szövi bele saját gondolatait.

柳恽465-517《江南曲》：

"汀洲采白蘋，落日江南春。

洞庭有归客，潇湘逢故人。

故人何不返，春花复应晚。

不道新知乐，只言行路远。"

A második sora nagyjából úgy szól, hogy a "folyóparti zátonyon békatutajt szed, s lebukik a nap Jiangnan felett". A versben egy magányos asszony teszi mindezt és közben távoli vidéken lévő férjére gondol. Ettől a verstől kezdve a folyóparti zátony és a békatutaj a szeretett személy utáni vágyakozást és elválást szimbolizálja a kínai költészetben. 

Meghallgatható:

https://www.youtube.com/watch?v=SyMNNpji7Uo