春怨

金昌绪 (?-?)

打起黄莺儿，莫教枝上啼。

啼时惊妾梦，不得到辽西。

Chūn yuàn

Jīn Chāngxù (?-?)

Dǎ qǐ huángyīng er, mò jiào zhī shàng tí.

Tí shí jīng qiè mèng, bù dédào liáoxī.

Tavaszi panasz

Jing Changxu (?-?)

A sárgarigót kergesd el, űzd el!

Ne engedd, hogy az ágon daloljon!

Felébreszt álmomból, ha énekel,

Mikor Nyugat-Liao-ról álmodom!

Ez a költő egyetlen, fennmaradt verse.

辽西 (liáoxī) Nyugat Liaoning: egy hely neve, ahol a hölgy – akinek a gondolatait megismerjük a versben – férje kiküldetésben jár. Bosszankodik, hogy felébresztették, amikor végre újra együtt lehetett a férjével az álmában. Egyedi, különleges vers a Tang-korból.

Meghallgatható:

https://www.youtube.com/watch?v=kwJcDCoHDIA&ab_channel=%E9%97%B2%E6%95%A3%E4%BA%BA