Szalmacsónakokkal nyilat kölcsönözni, 草船借箭

草船借箭 Cǎo chuán jiè jiàn Szalmacsónakokkal nyilat kölcsönözni

Ezt az idiómát a HSK 6下 tankönyvben találtam, a 42.oldalon. Nagyon örültem neki, mert már olvastam a Három királyság történetét, és akit leginkább megszerettem belőle, az Zhuge Liang诸葛亮, ennek a történetnek a hőse.

三国时期， 东吴大将周瑜觉得自己很有才， 去总比不过诸葛亮， 心里一直不服气。 一天， 周瑜请来了诸葛亮， 说：我们就要跟曹操的军队打仗了。 水上作战， 用什么武器最好？诸葛亮说：弓箭。 周瑜说：这话不假。 可现在我们缺箭， 当务之急是赶造十万支箭， 造箭的事就由您承办吧。 诸葛亮说：您委托的事， 当然要办好。 箭什么时候用？ 周瑜说： 即将交战， 十天怎么样？ 诸葛亮说： 时间紧迫， 三天也行。 周瑜说： 这是公务， 可不能开玩笑。 诸葛亮说： 三天造不好箭， 愿受惩罚。 周瑜很高兴， 设宴款待诸葛亮。 诸葛亮临走时叮嘱周瑜： 三天以后， 请派人到江边来搬箭。

鲁肃对周瑜说： 十万支箭， 三天怎么造得成？ 诸葛亮不会说话不算数吧？ 周瑜说： 我又没有逼迫他， 是他自己说的。 我得吩咐下属， 造箭用的材料， 不要给他准备齐全， 也不能供应充足， 故意给他拖延时间。 到期限造不出箭， 他就活该受罚了。 你去探听探听， 他是怎么打算的， 回来向我汇报。

鲁肃去探望诸葛亮， 见面寒暄过后， 诸葛亮说： 三天， 要十万支箭， 你得帮帮我。 鲁肃说： 你不要为难我， 我怎么帮得了你？ 诸葛亮说： 你借给我二十条船， 每条船上要三十名士兵。 船用黑布遮挡严密， 再把草捆成捆儿， 共要一千个， 排在船的侧面， 我有用。 不过这是机密， 你得替我保密， 不要走漏消息， 否则我性命难保。

鲁肃答应了， 回来报告周瑜， 果然没提借船的事， 只说造箭的材料诸葛亮都不用。 周瑜沉思良久， 猜不出诸葛亮的意图， 只好等着。

鲁肃私自弄来二十条快船， 按诸葛亮说的安排妥当。 头两天， 诸葛亮那儿毫无动静， 第三天过了午夜， 诸葛亮把鲁肃请到船上， 说：和我一起去取箭。 之后吩咐用绳索把船连在一起， 朝曹操占领的北岸开去。

此时， 大雾封锁了江面， 不远处什么都看不清， 船悄悄地靠近了曹操的驻扎地。 士兵在诸葛亮指定的地点， 将船头朝西， 船尾朝东， 一字摆开。 船上的士兵奋力敲鼓齐声高喊， 声音能多响亮就多响亮。 鲁肃吃惊地说： 曹兵出来怎么办？ 诸葛亮笑答： 雾这么大， 曹操不敢派兵出来。 鲁肃跟诸葛亮来到船上， 看到舱中已摆下酒菜， 只得心神不定地与诸葛亮饮酒。

曹操听到鼓声和叫喊声响成一片， 嘱咐下属： 江上大雾茫茫， 我们弄不清情况， 不要轻易出兵。 于是， 调动了上万名弓箭手一齐朝传来鼓声的方位放箭， 箭像雨点一样落在船上。 一会儿， 诸葛亮下令把船掉过来， 船头朝东， 船尾朝西。 士兵们情绪高涨， 依旧敲鼓高喊， 逼近曹军去受箭。

凌晨， 雾还笼罩着江面， 船两边的草捆儿上插满了箭。 诸葛亮命令士兵启程返船。 曹操知道上当了， 可诸葛亮的船已经走远了。

二十条船靠岸的时候， 周瑜派来搬箭的人也到了。 大致算了算， 船上的箭共有十万多支， 诸葛亮圆满完成了任务。

鲁肃见了周瑜， 告诉他借箭的经过。 周瑜叹着气说： 唉， 他真是天才， 确实比我高明！

...

Sānguó shíqí, dōng wú dàjiàng zhōuyú juédé zìjǐ hěn yǒu cái, qù zǒng bǐ bùguò zhūgéliàng, xīnlǐ yīzhí bù fúqì. Yītiān, zhōuyú qǐng láile zhūgéliàng, shuō: Wǒmen jiù yào gēn cáocāo de jūnduì dǎzhàngle. Shuǐshàng zuòzhàn, yòng shénme wǔqì zuì hǎo? Zhūgéliàng shuō: Gōngjiàn. Zhōuyú shuō: Zhè huà bù jiǎ. Kě xiànzài wǒmen quē jiàn, dāngwùzhījí shì gǎn zào shí wàn zhī jiàn, zào jiàn de shì jiù yóu nín chéngbàn ba. Zhūgéliàng shuō: Nín wěituō de shì, dāngrán yào bàn hǎo. Jiàn shénme shíhòu yòng? Zhōuyú shuō: Jíjiāng jiāozhàn, shí tiān zěnme yàng? Zhūgéliàng shuō: Shíjiān jǐnpò, sān tiān yě xíng. Zhōuyú shuō: Zhè shì gōngwù, kě bùnéng kāiwánxiào. Zhūgéliàng shuō: Sān tiān zào bù hǎo jiàn, yuàn shòu chéngfá. Zhōuyú hěn gāoxìng, shè yàn kuǎndài zhūgéliàng. Zhūgéliàng lín zǒushí dīngzhǔ zhōuyú: Sān tiān yǐhòu, qǐng pài rén dào jiāng biān lái bān jiàn.Lǔ sù duì zhōuyú shuō: Shí wàn zhī jiàn, sān tiān zěnme zào dé chéng? Zhūgéliàng bù huì shuōhuà bù suànshù ba? Zhōuyú shuō: Wǒ yòu méiyǒu bīpò tā, shì tā zìjǐ shuō de. Wǒ dé fēnfù xiàshǔ, zào jiàn yòng de cáiliào, bùyào gěi tā zhǔnbèi qíquán, yě bùnéng gōngyìng chōngzú, gùyì gěi tā tuōyán shíjiān. Dào qíxiàn zào bù chū jiàn, tā jiùhuó gāi shòufále. Nǐ qù tàntīng tàntīng, tā shì zěnme dǎsuàn de, huílái xiàng wǒ huìbào. Lǔ sù qù tànwàng zhūgéliàng, jiànmiàn hánxuān guòhòu, zhūgéliàng shuō: Sān tiān, yào shí wàn zhī jiàn, nǐ dé bāng bāng wǒ. Lǔ sù shuō: Nǐ bùyào wéinán wǒ, wǒ zěnme bāng déliǎo nǐ? Zhūgéliàng shuō: Nǐ jiè gěi wǒ èrshí tiáo chuán, měi tiáo chuánshàng yào sānshí míng shìbīng. Chuányòng hēi bù zhēdǎng yánmì, zài bǎ cǎo kǔn chéng kǔn er, gòng yào yīqiān gè, pái zài chuán de cèmiàn, wǒ yǒuyòng. Bùguò zhè shì jīmì, nǐ dé tì wǒ bǎomì, bùyào zǒulòu xiāoxī, fǒuzé wǒ xìngmìng nánbǎo.Lǔ sù dāyìngle, huílái fù gào zhōuyú, guǒrán méi tí jiè chuán de shì, zhǐ shuō zào jiàn de cáiliào zhūgéliàng dōu bùyòng. Zhōuyú chénsī liángjiǔ, cāi bù chū zhūgéliàng de yìtú, zhǐhǎo děngzhe. Lǔ sù sīzì nòng lái èrshí tiáo kuài chuán, àn zhūgéliàng shuō de ānpái tuǒdang. Tóu liǎng tiān, zhūgéliàng nà'er háo wú dòngjìng, dì sān tiānguòle wǔyè, zhūgéliàng bǎ lǔ sù qǐng dào chuánshàng, shuō: Hé wǒ yīqǐ qù qǔ jiàn. Zhīhòu fēnfù yòng shéngsuǒ bǎ chuán lián zài yīqǐ, cháo cáocāo zhànlǐng de běi'àn kāi qù.Cǐ shí, dà wù fēngsuǒle jiāngmiàn, bù yuǎn chù shénme dōu kàn bù qīng, chuán qiāoqiāo de kàojìnle cáocāo de zhùzhá de. Shìbīng zài zhūgéliàng zhǐdìng dì dìdiǎn, jiāng chuán tóu cháo xī, chuánwěi cháo dōng, yī zì bǎi kāi. Chuánshàng dí shìbīng fènlì qiāo gǔ qí shēnggāo hǎn, shēngyīn néng duō xiǎngliàng jiù duō xiǎngliàng. Lǔ sù chījīng de shuō: Cáo bīng chūlái zěnme bàn? Zhūgéliàng xiào dá: Wù zhème dà, cáocāo bù gǎn pàibīng chūlái. Lǔ sù gēn zhūgéliàng lái dào chuánshàng, kàn dào cāng zhōng yǐ bǎi xià jiǔcài, zhǐdé xīnshén bùdìng dì yǔ zhūgéliàng yǐnjiǔ. Cáocāo tīng dào gǔ shēng hé jiàohǎn shēngxiǎng chéng yīpiàn, zhǔfù xiàshǔ: Jiāngshàng dà wù mángmáng, wǒmen nòng bù qīng qíngkuàng, bùyào qīngyì chūbīng. Yúshì, diàodòngle shàng wàn míng gōngjiàn shǒu yīqí cháo chuán lái gǔ shēng de fāngwèi fàng jiàn, jiàn xiàng yǔdiǎn yīyàng luò zài chuánshàng. Yīhuǐ'er, zhūgéliàng xiàlìng bǎ chuán diào guòlái, chuán tóu cháo dōng, chuánwěi cháo xī. Shìbīngmen qíngxù gāozhàng, yījiù qiāo gǔ gāo hǎn, bījìn cáojūn qù shòu jiàn.Língchén, wù hái lóngzhàozhe jiāngmiàn, chuán liǎngbiān de cǎo kǔn er shang chā mǎnle jiàn. Zhūgéliàng mìnglìng shìbīng qǐchéng fǎn chuán. Cáocāo zhīdào shàngdàngle, kě zhūgéliàng de chuán yǐjīng zǒu yuǎnle. Èrshí tiáo chuán kào àn de shíhòu, zhōuyú pài lái bān jiàn de rén yě dàole. Dàzhì suànle suàn, chuánshàng de jiàn gòngyǒu shí wàn duō zhī, zhūgéliàng yuánmǎn wánchéngle rènwù. Lǔ sù jiànle zhōuyú, gàosù tā jiè jiàn de jīngguò. Zhōuyú tànzhe qì shuō: Āi, tā zhēnshi tiāncái, quèshí bǐ wǒ gāomíng!

...

A Három királyság idején, Zhou Yu, a keleti Wu egyik tábornoka nagyon tehetségesnek gondolta magát, mégsem kelhetett versenyre Zhuge Lianggal, d ő erről nem tudott meggyőződni. Egy napon Zhou Yu magához hívta Zhuge Liangot és ezt mondta neki:

- Meg kell küzdenünk Cao Cao seregével. Ha vízen csatázunk, melyik harci eszköz a legjobb?

- Íj és nyíl – válaszolta Zhuge Liang.

- Igaz – mondta Zhou Yu. - De most nincs annyi nyílvesszőnk, sürgősen kéne készíteni százezer nyílvesszőt, ennek ügyével megbízlak.

- A rám bízott feladatot, természetesen megoldom. Mikorra kellenek a nyílvesszők? – kérdezte Zhuge Liang.

- Hamarosan harc lesz, tíz nap elegendő? – kérdezte Zhou Yu.

- Az idő sürget, három nap is elég lesz – felelte Zhuge Liang.

- Ez hivatalos ügy, ne viccelj vele! – mondta Zhou Yu.

- Ha három nap múlva nem lesznek jó nyílvesszők, vállalom a büntetést – válaszolta Zhuge Liang.

- Zhou Yu megörült, ünnepséget rendezett Zhuge Liangnak. Mielőtt útnak indult, Zhuge Liang utasította Zhou Yu-t:

- Három nap múlva, kérlek küldd el a folyópartra az embereidet a nyílvesszőkért.

- Hogy tudna százezer nyílvesszőt elkészíteni három nap alatt? Zhuge Liang megtartja a szavát? – kérdezte Lu Su.

- Én nem kényszerítettem, ő maga mondta ezt – felelte Zhou Yu. – Utasítom a beosztottjaimat, hogy ne készítsék elő számára az összes anyagot a nyilak elkészítéséhez, és ne is szállítsanak belőle elegendő mennyiséget, szándékosan késleltetve őt. Ha nem tudja határidőre elkészíteni a nyílvesszőket, büntetést érdemel. Menj és derítsd ki, mik a szándékai, majd jelentsd nekem.

Így Lu Su elment Zhuge Liangot meglátogatni, majd az udvarias köszöntést követően Zhuge Liang így szólt hozzá:

- Három nap alatt százezer nyílvessző kell, segítened kell nekem.

- Ne nehezítsd meg a dolgomat, hogyan segíthetnék én neked? – mondta Lu Su.

- Adj kölcsön nekem húsz csónakot, és minden csónakra harminc katonát. Takartasd le a csónakokat szorosan fekete lepellel, és köttess ezer szalmaköteget a csónakok oldalára, szükségem van rájuk. Ez azonban bizalmas. Még előttem is titokban kell tartanod, nem szivároghat ki a híre, különben veszélybe kerül az életem – felelte Zhuge Liang.

Lu Su beleegyezett, majd visszament jelenteni Zhou Yu-nek, de nem említette neki a kölcsönadott csónakok ügyét, csak annyit mondott, hogy a nyilak készítéséhez küldött anyagokra Zhuge Liangnak nincs szüksége. Zhou Yu sokáig töprengett, de nem tudta kitalálni Zhuge Liang szándékát, így hát várakozott.

Lu Su titokban húsz gyors csónakot szerzett, és Zhuge Liang utasításainak megfelelően elrendezte őket. Az első két napban Zhuge Liang nem tett semmit, a harmadik nap éjfél után viszont felhívta Lu Su-t a csónakra.

- Gyere velem összeszedni a nyílvesszőket – mondta neki.

Majd megparancsolta, hogy kössék össze a csónakokat kötelekkel, és induljanak Cao Cao által elfoglalt északi part felé.

Ekkortájt sűrű köd borította a folyót, a távolból semmit sem lehetett látni, a hajók lopakodva közeledtek Cao Cao táborához. A katonák a Zhuge Liang által megadott ponton a hajók orrát nyugatnak, a hajó farát keletnek fordították és szépen felsorakoztak. A katonák a fedélzeten erősen dobolni, és egyszerre kiabálni kezdtek a lehető legnagyobb hangon. Lu Su ijedten így szólt:

- Ha Cao katonái idejönnek, mi lesz?

- Nagy a köd, Cao Cao nem mer csapatokat küldeni – válaszolta Zhuge Liang mosolyogva.

Lu Su követte Zhuge Liangot a hajóra, és látta, hogy bort és ételt tálalnak nekik a kabinban, de csak bizonytalan szívvel tudott vele inni.

Cao Cao meghallotta a dobok és a kiabálás együttes hangját, így parancsolt a beosztottjainak:

- A folyón hatalmas a köd, nem látjuk pontosan, mi történik, ne küldjetek elhamarkodottan csapatokat.

Így hát több ezer íjászt mozgósított, hogy lőjenek a dobpergés irányába, a nyílvesszők pedig esőként hulltak a hajókra. Egy idő múlva Zhuge Liang megparancsolta, hogy forduljanak meg a csónakok, a hajók orrát keletnek, a hajók farát nyugatnak fordítva. A katonák jókedvűek voltak, tovább verték a dobot és kiabáltak, miközben közelebb mentek Cao Cao seregéhez, hogy fogadják a nyílvesszőket.

Hajnalban, még mindig nagy köd borította a folyót, a hajók oldalára kötözött szalmakötegek tele voltak nyilakkal. Zhuge Liang parancsot adott a katonáknak, hogy készülődjenek a hazaúthoz. Cao Cao rájött, hogy átverték, de addigra Zhuge Liang csónakjai már messze jártak.

Amikor a húsz csónak partot ért, Zhou Yu emberei, akiket a nyilak szállítására küldött, már ott voltak. Durván átszámolták a csónakon lévő nyilakat, több mint százezer volt, Zhuge Liang tökéletesen teljesítette a küldetését.

Mikor Lu Su találkozott Zhou Yu-vel elmondta neki a nyilak kölcsönzésének esetét. Zhou Yu felsóhajtott és ezt mondta:

- Ah! Igazi zseni, valóban sokkal briliánsabb, mint én!