天问 Tiān wèn - Kérdések az Éghez

Tian wen egy 187 kérdésből álló, sűrű, mitológiai, történelmi és kozmológiai kérdéssor, kb. 2300 évvel ezelőttről. Qu Yuan 屈原 ezt a száműzetése alatt, az utolsó éveiben, öngyilkossága előtt írta. Qu Yuan neve (épp az öngyilkossága formája miatt - folyóba ölte magát (lásd lejjebb)) a Sárkányhajó ünnephez 端午节 kapcsolódik. Ezzel a fordítással rá is emlékezem, mert nagyon közel érzem magamhoz. Korábban már feltettem ide egy művét (Csü Jüan: Száműzetés 屈原: 离骚 (Qū Yuán: Lísāo)) amelyet nem én forítottam, csak átírtam a pinyin neveket benne. Ezt a kínai olvasmányaim fül alatt találjátok. 

Én úgy tudom, hogy a Tian Wen teljes művet még nem fordították le magyar nyelvre, bár az is lehet, hogy valaki korábban már vállalkozott rá. Nekem több hetemben tellett lefordítani, rengeteg benne a történelmi, mitológiai utalás, amelyeket mind megpróbáltam megérteni, utána keresni, hogy minél hitelesebb legyen a mű. 

A verset pdf formátumban csatolom a magyarázatokkal együtt, amelyeket a blogon nem lehetne megvalósítani. Itt tudjátok letölteni: 

Néhány gondolat a műről (amit a pdf-ben is megtaláltok): 

Qu Yuan 屈原 i.e. 340-i.e. 278-ig élt. A Hadakozó-fejedelemségek idején Chu-államban 楚 született, egész életében hű volt hazájához. Ebben az időben Kína hét nagyobb államra volt szakadva (Chu 楚, Wu 吴, Qin 秦, Qi 齐, Yan 燕, Zhao 赵, Wei 魏, Han 韩). Ebből a Jangce középső részén feküdt Chu 楚, a Jangce torkolatánál pedig Wu 吴, amelyek később halálos ellenségek lettek. Végül a hét állam közül a Qin 秦 állam került ki győztesen, és alapozta meg a Qin-dinasztiát秦. Qu Yuan-t 屈原 száműzték, és aggodalommal tekintett országa sorsára. Amikor megtudta, hogy a qin-ek秦 bevonultak Chu 楚fővárosába, végzett magával. Testére köveket kötött, majd beugrott a Miluo-folyóba 汨罗江. Az emberek azonnal a segítségére siettek, de a teste eltűnt. Hogy a halak ne egyék meg, ragacsos rizst szórtak a vízbe. Ebből az alkalomból származik a Sárkányhajó-fesztivál, ahol hajóversenyeket tartanak, és piramisalakba hajtott, valamilyen levélbe csomagolt ragacsorizst (zongzi 粽子) esznek.

A "Kérdések az Éghez" megírásakor Qu Yuan 屈原állítólag Chu楚 állambeli királyi sírok és templomok freskóit nézegette, amelyeken a világ teremtése, istenek, királyok élete volt ábrázolva, és ekkor tette fel a kérdéseit az Égnek.

A fordítás közben néha teljesen logikátlanul következnek a sorok, ennek egyik oka lehet a "széthullott bambuszlapok" elmélet. A verset eredetileg bambuszlapokra írta a költő, amelyet madzagokkal kötöttek össze, amelyek az évszázadok során szétporladtak, a lapok összekeveredtek, ezért sok sor felcserélődhetett, nem időrendben haladva olvasható. A sorok között azért is lehet laza a kapcsolat, mert Qu Yuan 屈原, amint eszébe jutott egy kérdés, azonnal le is írta, nem foglalkozott a logikai összekötéssel.

Szegény nem gondolta, hogy 2300 év múlva valaki magyarra fordítja a kérdéseit, és akkor majd nem ért meg mindent. Ahol ilyen törést érzékeltem, ott egy kalapács alakú szimbólumot találsz. 

A kérdések nem tudományos igényűek, inkább provokatívak, értetlenségnek adnak teret, az igazságtalanságot és igazságosságot mérlegelik.

Ezen kívül ott van még a kínai történelem legfontosabb íratlan (majd törvénybe iktatott) szabálya, az úgynevezett névtabu (避讳, bìhuì), amelynek lényege, hogy a Han-kor (i.e.206-i.sz.220) utántól fogva tilos volt leírni az uralkodó személynevét, mert ez a tiszteletlenség legmagasabb szintjének számított. Ha egy császár trónra lépett, az ő nevében szereplő írásjegyek "szentté" váltak, és mindenki másnak meg kellett változtatnia azokat bármilyen írásban. Így az idők alatt, akik Qu Yuan 屈原írásait, költeményeit fordították, és abban olyan írásjegy volt, aki császár lett később, ezeket átírták, kihagytak egy vonást, szinonimát használtak, üresen hagyták a helyét, így megváltoztatva – az amúgy is összetett és bonyolult – szöveget.

Ahhoz, hogy megértsük a vers sorait, tanácsra és magam véleményére is hallgatva, előtte muszáj volt egy értelmező, magyarázatot adó leírást adnom a versben szereplő alakok, események időrendjéről, lényegéről.

Ehhez összegyűjtöttem a vers soraiból az adott témára, időszakokra vonatkozó sorokat, és az alábbiak szerint csoportosítottam, és a magyarázatot is ez alapján írom:

1, Világmindenség szerkezetének titkai

2, Dinasztiák előtti idők

3, Xia-dinasztia

4, Shang-dinasztia

5, Zhou-dinasztia

6, Tavasz és Ősz időszaka

7, Hadakozó fejedelemségek

Rövid történelmi áttekintés

A mű soraihoz elengedhetetlen némi kínai történelmi ismeret. Enélkül (és sokszor még ennek a tudásnak a birtokában is) nagyon nehéz megérteni a költő gondolatait. Fontos tudni, hogy a kínai források alapján a kínai történelmi korok hogyan következtek egymás után, illetve milyen híres uralkodók uralkodtak az adott időszakban.

Ha az ember kínai történelmi könyvet olvas, gyakran találkozik császár, király, uralkodó, úr, klánvezér kifejezéssel. Tudni érdemes, hogy Kínában Huang Di 黄帝, a Sárga császár (a legeslegelső uralkodó, mitológiai alak, nem lehet tudni pontosan, hogy valóban élt-e) az első császár, és utána következő már i.e.221-től a Qin-dinasztia 秦 jól ismert császára, Qin Shi Huangdi 秦始皇帝 – aki az agyaghadsereget is megtervezte – volt a következő császár. Viszont ekkor már Qu Yuan 屈原 nem élt. Tehát ebben a műben nem lehet szó császárokról, hanem a király kifejezés jelenti a legmagasabb rangot.

Először egy rövid, vázlatos áttekintést szeretnék adni az időrendről. Az első hét uralkodót megszámozom, de a történet ez után főleg a dinasztiaváltásokra összpontosít, a köztes uralkodókat nem említi, így a továbbiakban már csak a dinasztiákat sorolom fel. 

A versben Di Ku-tól a Hadakozó fejedelemségek koráig terjedő időszakban történtekről lesz szó.

1, Huang Di 黄帝 (Sárga császár)

2, Zhuanxu 颛顼

--------------

3, Di Ku 帝喾 Dinasztiák előtti idők

4, Yao 尧

5, Shun 舜

6, Yu 禹 (Xia-dinasztia 夏megalapítója, ie. 21 sz. – ie. 16 sz.)

7, Qi 启 (Yu fia, Xia-dinasztia folytatója)

……

Shang-dinasztia 商代 (i.e. 1600- i.e. 1046)

Zhou-dinasztia 周代 (Nyugati Zhou: i.e. 1046- i.e.771). (Keleti Zhou: ie. 771- i.e. 256)

Tavasz és Ősz időszak (bontja a Zhou-dinasztiát): i.e. 720 – i.e. 426.

Hadakozó fejedelmségek kora: i.e. 475 – i.e. 221. (A költő, Qu Yuan 屈原 kora)

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A verset a 179. sora miatt kezdtem el lefordítani. Ugyanis Meng Haoran 孟浩然 Megmászom ősszel a Lan-hegyet, Ötödik Zhangnak《秋登兰山寄张五》 című versében a Qu Yuan által használt alkonyat szót használja.

Qu Yuan versében: 

179, 薄暮雷电，归何忧？Bómù léidiàn, guī hé yōu? 

Alkonyatkor, viharban, miért nyomasztó hazatérni?

Meng Haoran versében: 

愁因薄暮起，兴是清秋发 Chóu yīn bómù qǐ, xìng shì qīngqiū fā. 

Bánatom a közelgő alkonyattal ébred; Míg boldogságom ragyogó, őszi napon kél.

(a képet a chat gpt-vel készíttettem a vers egyik sora alapján).