Felmegyek a többiekkel a Ci’en pagodába, Du Fu, 同诸公登慈恩寺塔, 杜甫
Ez a vers az előző blogbejegyzésben található "Ci'en palotában történt vers vetélkedő" másik résztvevője, Du Fu verse. (Ezért az illusztrációnak ugyanazt a rajzot használtam, mert a két vers összefügg).
同诸公登慈恩寺塔
杜甫 (712-770)
高标跨苍天,烈风无时休。
自非旷士怀,登兹翻百忧。
方知象教力,足可追冥搜。
仰穿龙蛇窟,始出枝撑幽。
七星在北户,河汉声西流。
羲和鞭白日,少昊行清秋。
秦山忽破碎,泾渭不可求。
俯视但一气,焉能辨皇州。
回首叫虞舜,苍梧云正愁。
惜哉瑶池饮,日晏昆仑丘。
黄鹄去不息,哀鸣何所投。
君看随阳雁,各有稻粱谋。
Tóng zhū gōng dēng cí'ēn sì tǎ
Dù Fǔ (712-770)
Gāo biāo kuà cāngtiān, lièfēng wú shí xiū.
Zì fēi kuàng shì huái, dēng zī fān bǎi yōu.
Fāng zhī xiàng jiào lì, zú kě zhuī míng sōu.
Yǎng chuān lóng shé kū, shǐ chū zhī chēng yōu.
Qīxīng zài běi hù, héhàn shēng xī liú.
Xīhé biān bái rì, shǎohào xíng qīngqiū.
Qínshān hū pòsuì, jīng wèi bùkě qiú.
Fǔshì dàn yīqì, yān néng biàn huáng zhōu.
Huíshǒu jiào yú shùn, cāngwú yún zhèng chóu.
Xī zāi yáochí yǐn, rì yàn kūnlún qiū.
Jūn kàn suí yáng yàn, gè yǒu dào liáng móu.
Felmegyek a többiekkel a Ci'en pagodába
Du Fu (712-770)
A torony csúcsa a kék égbe tör; A tomboló szél nem szűnik sose;
S hacsak nem vagy megvilágosodott; Felmászva ide, terhed százféle.
Most értem csak Képek Tanítását; Követem azt, s mély titkot kutatok.
Átmászok sárkány, kígyó barlangján; Gerendák homályából kijutok.
Göncöl látszik északi nyíláson; Nyugatnak folyik Égi folyóár.
Xihe ostorral hajtja a Napot; Shaohao nyomán hűvös ősz jár.
Qin-hegy váratlanul összeomlik; Jing, Wei folyó szét nem választható.
Csak a köd van, ameddig ellátok; A császári város sem látható.
Yu Shunért kiáltok visszanézve; Cangwu-hegyen is borús fellegek.
Jáde-tavi tivornyáért, de kár! Lehanyatlik a Nap Kunlun felett.
Sárga hattyúk folyvást menekülnek; Komor madárszó: hol lesz szállásuk?
S lám, a Nap-követő vadludaknak; csak a rizs és köles a fő gondjuk.

A vers költője, Du Fu, 752 őszén költőbarátaival, Cen Cannal (岑参), Gao Shival (高适) , Xue Juvel (薛据) , Chu Guangxival (储光羲) megmászta a Ci'en pagodát (egykori Chang'anban), a mai Nagy Vadlúd Pagodát (mai Xi'anban), hogy onnan szétnézzenek. A pagodában aztán versíró versenybe kezdtek, amelyet Gao Shi verse indított, a többiek pedig erre reflektálva írtak verseket. Míg Cen Can korábban lefordított verse 《与高适,薛据登慈恩寺浮图》 Gao Shivel és Xue Juvel felmászunk Ci'en pagodába című (lejjebb itt is olvasható magyarul), inkább tájleíró, buddhista/taoista kicsengésű, Du Fu verse baljós, hangneme aggodalmas, politikai színezetű, előre vetíti a birodalomra következő időszakot, az összeomlást, a korrupciót, kilátástalanságot. Az országáért aggódó író látomása.
象教(xiàng jiào) Képek Tanítása: Buddhista tanok, amelyek szimbólumokon, képeken és szobrokon át tanítottak.
七星(Qīxīng) Hét csillag/Göncöl szekér régi megnevezése.
河汉(héhàn) Égi folyó, Tejút megnevezése.
羲和(Xīhé) Xihe: a kínai mitológiában Xihe a Napok anyja, aki minden nap egy Napot végigtol az égen (bővebb részletekért lásd. Qu Yuan – Kérdések az Éghez)
少昊(Shǎohào) Shaohao: Az öt császár egyike, a Nyugat ura, az ősz istene.
秦山(Qínshān) Qin-hegy: Chang'ant délről övező Qinling-hegységre utal.
jīng wèi) Jing-folyó, Wei-folyó, mindkettő Chang'anban folyik. Míg Jing sárga és zavaros, Wei tiszta. A folyók említése utalás arra, hogy a jó és a rossz összemosódik, nem szétválasztható többé.
虞舜(yú shùn) Yu Shun: egykori híresen nemes és bölcs király neve. (bővebb részletekért lásd. Qu Yuan – Kérdések az Éghez)
苍梧(cāngwú) Cangwu-hegy: hegyvidék Dél-Kínában, a monda szerint oda lett eltemetve Shun király.
瑶池饮(yáochí yǐn) Jáde-tavi tivornya/lakoma: Arra utal, amikor ie.10 században Mu-király 穆王 elhajttatott a Kunlun-hegyre, hogy találkozzon a Nyugat Anyakirálynőjével. Az a Jáde-tó partján fogadta Mu-királyt, és napokig ettek, ittak, zenét hallgattak, verset szavaltak, Mu-király egyáltalán nem foglalkozott az országa sorsával (hasonlóan az adott korhoz, ahol Xuanzong-császár 玄宗 tivornyázik a kedvenc ágyasával. Xuanzong-császár fiatal korában nagyon jó császárnak tűnt, de idős korára elcsavarta a fejét egy Yang Guifei 杨贵妃 nevű ágyas.
昆仑丘(kūnlún qiū) Kunlun-hegy: a világ közepe, a halhatatlan Nyugat Anyakirálynőjének lakhelye. Lehanyatlik a nap felette, körülbelül annyit jelent, hogy a Tang-kor a végét járja.
黄鹄 (Huáng gǔ) Sárga hattyú: a transzcendens, magasba törő ember szimbóluma (a nemesek, akik elhagyják a birodalmat).
雁 (yàn) Vadludak: a hétköznapi ember szimbóluma a versben, akik a császárt követik, nem törődnek a birodalom jövőjével, csak hogy legyen mit enni-inni.
A hasonló időpontban, hasonló témában íródott, Ci'en pagodai versíró versenyen az alábbi vers Cen Can-é.
Gao Shivel és Xue Juvel felmászunk Ci'en pagodába
Cen Can/ Cen Shen (715-770)
A torony, mintha most törne elő; Egyedül magasodik az Égbe.
Felmászva rá túllépsz e világon; Kőlépcsőn kanyarogsz a semmibe.
Szédítőn uralja a Szent Földet; Külleme tán szellemek munkája?
Négy sarka eltakarja a Napot; Hét szintje a kék eget súrolja.
Fentről látni a szálló madarat; És Hallani a süvítő szelet.
A hegyláncok tengerhullámokként; Mintha csak rohannának keletnek.
Zöld akácok szegélyzik az utat; S mily kecses a Palota épület!
Nyugatról jönnek az ősz színei; Hamvasan öntik el a völgyet.
Öt sírhalom az északi síkon; Régtől fogva zöld homály borítja.
Itt fent végre megértem a törvényt! Mert az Utat követem régóta.
Esküszöm, elhagyom hivatalom; Hisz nem szegény az, kinek van Útja.
