西山寻辛谔

孟浩然 (689/91 – 740)

漾舟乘水便，因访故人庄。

落日清川里，谁言独羡鱼？

石潭窥洞彻，沙岸历纡徐。

竹屿见垂钓，茅斋闻读书。

款言忘景夕，清兴属凉初。

回也一瓢饮，贤哉常晏如。

Xīshān xún Xīn è

Mèng Hàorán (689/91 – 740)

Yàng zhōu chéng shuǐ biàn, yīn fǎng gùrén zhuāng.

Luòrì qīngchuān lǐ, shéi yán dú xiàn yú?

Shí tán kuī dòngchè, shā àn lì yū xú.

Zhú yǔ jiàn chuídiào, máo zhāi wén dúshū.

Kuǎn yán wàng jǐng xī, qīng xìng shǔ liáng chū.

Huí yě yī piáo yǐn, xián zāi cháng yàn rú.

Felkeresem Xin E-t a Nyugati-hegyen

Meng Haoran (689/91-740)

Csónakomat a víz sordára bízom; Felkeresem régi barát tanyáját.

Tiszta folyóvízben nyugvó Nap fénye; Hogy csak halakra vágyom, ki mondja hát?

Sziklák között a tófenékre nézek; S tovább sétálok a homokos parton.

Látom, bambusz szigetecskén horgásznak; Te sáskunyhódban olvasol fennhangon.

Nyíltan szólunk, feledünk tájat, estét; hűs alkony nekünk derűs ihletet ád.

Mint Hui-nak, tökhéjnyi víz is elég; mily nemes az, ki így is mosolyog rád!

Meng Haoran barátját (Xin E-t) ment meglátogatni, akihez már egy másik verset is írt, amelyet korábban lefordítottam, 《夏日南亭怀辛大 》Nyáridőn a déli pavilonban Xin Da-ra gondolván. Xin E visszavonult értelmiségi remeteként élt a Nyugati-hegyen, (talán a mai Wan-hegyen 万山, ami Meng Haoran szülővárosától, Xiangyangtól 襄阳 (mai Hubei) kb. 5 km-re van).

羡鱼 xiàn yú: egy kínai mondásra utal: 临渊羡鱼，不如退而结网。Lín yuān xiàn yú, bù rú tuì ér jié wǎng. Inkább menj haza hálót szőni, mint hogy a partról sóvárogva nézed a halakat. A költő arra utal itt, hogy ő nem csak vágyakozik a "remete életmód", a nyugalom, meghittség után, hanem tesz is érte, eljön a barátjához, és szerényen és alázatosan él.

颜回 Yán Huí: Konfuciusz kedves tanítványa, aki mélyszegénységeben élt, mégis boldog tudott maradni. A költő csak a Hui 回 (hazatér, visszatér) részét használja a nevének, ami az egész hangulathoz jól illik, hogy végre visszatért ő is a barátjához.