Chang'anban összefutottam Feng Zhu-val, Wei Yingwu, 长安遇冯著 韦应物
长安遇冯著
韦应物 (737-792)
客从东方来，衣上灞陵*雨。
问客何为来，采山因买斧。
冥冥*花正开，飏飏燕新乳。
昨别今已春，鬓丝生几缕
Cháng'ān yù féngzhe
wéi yìngwù
kè cóng dōngfāng lái, yī shàng bà líng yǔ.
Wèn kè hé wéi lái, cǎi shān yīn mǎi fǔ.
Míng míng huā zhèng kāi, yáng yáng yàn xīn rǔ.
Zuó bié jīn yǐ chūn, bìn sī shēng jǐ lǚ
Chang'anban összefutottam Feng Zhu-val
Wei Yingwu (737-792)
A vendég keletről jött, Ruháján balingi eső.
Kérdezem őt, miért érkezett? Hegyekből fejszét venni jő.
Árnyak virágai nyílnak, Víg fecskék repülnek elő.
Rég elváltunk, most tavasz van, Fejünkre ősz haj mennyi nő?
灞陵 (bà líng): Az egykori Chang'an (ma Xi'an) keleti külvárosában egy hegyvidéki terület volt. Az egykori Wen-császár (Liu Heng, a Han-dinasztia császára, ie.203-ie.157.) temetkezési helye. A 灞 az ott folyó folyó neve, ezért kapta a Ba-ling (mauzóleum) nevet.
冥冥 (míng míng): Lycoris radiata, vörös pókliliom ókori kínai elnevezése. Az elképzelés szerint ott nőtt ez a virág, ahová az emberek lelke száll, amikor meghalnak.
Meghallgatható:
https://www.youtube.com/watch?v=n5o2fsLMtKw&ab_channel=qingshengzhang
A vers korábbi változata Kosztolányi Dezső fordításában:
Feng Csu-val való találkozásom a fővárosban
Vej Jing-Vu
Vidékről jössz és most nálunk időzöl,
ruhádon még Pa-ling esője gőzöl.
"Mi járatban?" kérdem s megtörve percét
a hallgatásnak, szólsz: "Vettem szekercét."
...A fecske még ma is csivogva röppen
rózsás ligetben, rózsás, könnyü ködben,
mint hajdanán. Az élet most se más.
Csak a hajunk lett zuzmarás.
Forrás: Kínai és japán költők, Sziget Könyvkiadó, Budapest, 1999. 66.old.
A vers korábbi változata Dudás Kálmán fordításában:
Csang-An-ban találkozván Feng Csu-val
Vej Jing-Vu
Csapzottan jő Keletről a vándor.
Amint látom, Pa-ling-ban eshetett.
Kérem tőle: "Mi járatban, pajtás?"
- "Domboldalt irtok, szekercét veszek..."
Virul a virág, épp úgy, mint tavaly,
Fecskék csivognak, újra költenek.
Kerek egy éve épp, hogy láttalak
S halántékod biz jóval deresebb.
Forrás: Klasszikus kínai költők, Második kötet, A VII.századtól a XIX.század végéig, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1967. 204.old.